Komód

Bár alacsonyabb, mint a bátyja,

Szintén a ruháid zárja magába,

A fiókjaiban leggyakrabban,

Alsóneműk és zoknik laknak.

Fotel

Kárpitos és karos,

Ülésre alkalmatos,

Harcosait onnan ismered meg,

Hogy dumálnak, de nem cselekednek.

Szőnyeg

Bár van belőle fali,

Legtöbbször a padlót fedi,

A perzsa az egyik ismert fajtája,

Gyakran söprik a problémát alája.

Függöny

Annyi a dolga,

Hogy szépen lógva,

Legyen akadálya,

Hogy fény jusson a szobába.

Szekrény

Az egyik könyves, a másik éjjeli,

A harmadik a ruháid rejtheti,

És a benne lévő polcokon,

Tarthatod sok limlomod.

Ágy

Ki mint veti, álmát úgy alussza,

Ki beteg, az pedig csak nyomja,

És aki egész nap el van kenődve,

Biztosan bal lábbal kelt ki belőle.

Ajtó

Gyakran nyílik, de nem virágzik,

Belül izzad, kívül fázik,

Lehet fémből, lehet fából,

Itt mehetsz ki a szobádból.

Ablak

Kint is vagyok, bent is vagyok,

A szobádnak napfényt adok,

Ám amikor este eltakarnak,

Reggelig nem láthatsz ki rajtam.

Szék

Ki nem választ kettő közül,

Hoppon marad, s földre kerül,

Lehet kerekes, vagy hinta,

Ha elfáradtál, ülj rá vissza!

Asztal

Abroszba öltözik az ebédnél,

Füzeted teszed rá a leckédnél,

Nem húzunk zoknit a lábára,

S nem írunk semmit a lapjára.